A köztársaság, majd a császárság társadalmi és politikai válsága a szellemi életre is nagymértékben hatott. Egyén és közösség összhangja felbomlott. Az ősi korok természeti vallásaiban már nem bíztak, hiszen ezek már nem oldottak meg semmit. A műveltebbek a hellenisztikus korban kerestek menedéket, a szegényebbek viszont a keleti babonákban, mítoszokban kezdtek hinni. Gyakori volt az a hiedelem, hogy a nyomorúságból egy emberi testet öltő istenség fogja kihozni a világot. Ezt a várakozást használták ki a császárok, ők vették át enne a megváltónak a szerepét. Pl. Cézár emlékére építtetett templom (innen ered a császárkultusz)
A Római Birodalomban elterjedő számos szekták egyike a kereszténység volt. Ez a zsidó vallásból indult ki, amely a többi pogány vallástól nagyon is eltért. Isten, aki közvetlen kapcsolatban áll népével, nem látható, nem ábrázolható. Semmilyen természeti jelenség nem személyesíti meg. A zsidók Istene egyedülvaló (monoteizmus), nem úgy, mint a pogányoknál, ahol az istenségek teljes rendszere alakult ki. Fontos tanítása az egyén bűnös mivolta. Ezért a vezeklés és a megtisztulás követelmény volt. Isten a legfőbb erkölcsi hatalom birtokosa. Vallásukban már régóta erős volt a Messiás, a megváltó várása.
Értékeld a jegyzetet, amit már letöltöttél és elolvastál! Segíts másoknak eligazodni, és könnyen megtalálni a legjobb anyagokat! Segíts nekünk megtalálni a kevésbé jól sikerült munkákat, hogy pótolhassuk a hiányosságokat!
Az alábbi űrlap segítségével értékelheted ezt a jegyzetet.
Az íróasztal segítségével összegyűjthetsz különböző jegyzeteket, melyeket később azonnal megtalálhatsz, ha pl. máshol szeretnéd letölteni és kinyomtatni az így megjelölt dokumentumokat.
Az íróasztalodban korlátlan számú vázlatot, tételt, házidolgozatot, vagy egyéb jegyzetet tárolhatsz.
Az íróasztal regisztrált, és bejelentkezett felhasználóink számára elérhető. A regisztráció ingyenes, és néhány perc alatt elvégezhető.
